Karolina terv

Olyan, a szakma által ismert elképzelésekre alapoz, mint a Csordás Mihály által leírt csörsz utcai vonal, vagy a Hűvösvölgytől Kőbányáig tartó átmérő városi vasúttá fejlesztése. Kulcseleme a Rákóczi út tengelyében az egyébként is szükséges forgalomcsillapítás kapcsán felszabaduló hely felszíni (gazdaságosan létesíthető, utazóközönség számára kedvező) pályalétesítés.

Nevét arról a rövid felszín alatti szakaszra vezető úttól kapta, amely Dél-Budát feltáró szakaszt a középső, belvárosival összeköti a Gellért hegy nyugati nyerge alatt. Ennek megoldása a terv korai fázisában mélyvezetésűnek volt feltűntetve, de létezik kéregben, felszínről megépíthető megoldás is.

A terv egy teljesítőképes gerincvonalat hoz létre Albertfalvától, a vasút és a villamosvonalak találkozási pontjától a Tétényi és Karolina utak tengelyében, majd a Kossuth, Rákóczi és Thököly utakon át Újpalotáig. Ezzel, a Bartók Béla út kapacitását is fgyelembe véve úgy tudja a terhelést megosztani, hogy (egyes vélekedésekkel ellentétben) meglevő közvetlen kapcsolatokat nem ad fel, sőt azokat bővíti, felváltva a 7-es buszcsalád környezetszennyező üzemét.

Linkek

• Projekt weblap
• Munkaváltozat
• Nyomtatásban megjelent cikk VK 2005/2

-- AliTR - 22 Jan 2007