Új híd buszok és villamosok számára a Szépvölgyi út és a Dráva utca között

Az ötletben egy olyan híd szerepel, mely a Szépvölgyi út folytatásában, a Margit-szigeten át, új összeköttetést teremtene Buda és Pest között. A híd villamosok és buszok (ideális esetben trolibuszok) számára épülne meg, tehát a közúti forgalom (rendőrség, mentők, stb. kivételével) nem használhatná. A javaslat alapvetően három probléma megoldását segítené elő:

1. A Kolosy téren félbehagyott viszonylatok (29, 65, 165) egyszerű eljuttatása a hármas metróhoz

2. A Dózsa György úti körirány Budára történő meghosszabbítása

3. A HÉV - ötös metrónál valamivel olcsóbb - átvitele Pestre

A Kolosy téren félbehagyott viszonylatok (29, 65, 165) egyszerű eljuttatása a hármas metróhoz

Buda hegyvidéki területeit a második és a harmadik kerület határa mentén a fenti három viszonylat tárja fel. Közös problémájuk, hogy nem, hogy a belvárost, de igazából még a környék fontosabb közlekedési csomópontjait sem érik el. Nem teremtenek kapcsolatot sem a körúti villamossal, sem pedig a hármas metróval. A Kolosy térről csupán a 86-os, 6-os és 60-as buszokkal illetve a 17-es villamossal lehet továbbutazni, amelyek szinte valamennyien zsúfolt, és - a dugók miatt - igen zavarérzékeny járatok. Ráadásul az átszállásért cserébe messze nem biztosítanak a hegyről érkező járatok utasainak elegendő tömegközlekedési kapcsolatot sem: ugyanis a 86-os busz kivételével a viszonylatok a Kolosy tér után nem sokkal véget érnek (17-es: Margit híd, 60-as: Batthány tér, 6-os: Nyugati pu.). A járatok meghosszabbítása ugyanakkor jelentős problémákat vet fel, ugyanis a Kolosy térről Pestre csupán jelentős kerülővel lehet eljutni (Árpád híd, Margit híd). Ezen kerülőutak hátránya, hogy a járatok meghosszabbítása rendkívül nagy kapacitást igényel, továbbá a hidakon kialakuló torlódások miatt kérdéses volna a hosszabbítás értelme. Ezért egy olyan irány létesítése szükséges, amelyen át a lehető legrövidebb, lehetőleg torlódásmentes, úton, csekély teljesítménnyel kivitelezhető a vonalak továbbvitele.

A Dózsa György úti körirány Budára történő meghosszabbítása

Budapesten alapvetően a Kiskörút, a Nagykörút és a Külső körutak jelentik a körirányú közlekedési lehetőségeket. Ezt két további körgyűrű egészíti ki: az egyik a 3-as villamos útvonala, a másik pedig a Haller utca - Orczy út - Fiumei út - Thököly út - Dózsa György út irány. Utóbbin - a Dózsa György úti villamos megszűnése óta - nincs egységes tömegközlekedés, az utasok a Baross téren hosszadalmas átszállásra kényszerülnek: a trolibuszok és a villamos végállomása kb. 350 méterre van egymástól, vagyis az utasnak egy teljes megállóköznyi távolságot kell gyalog megtenni. Ennek az útvonalnak jelentős hátránya még, hogy a rajta közlekedő járatok - a körúti villamosokkal és az 1-es villamossal ellentétben - nem mennek át Budára. A körúti villamos zsúfoltsága mindenképpen szükségessé teszi az alternatív, tehermentesítő irányok fejlesztését. Erre a legjobb megoldás az ötös metró lenne, de ennek a megépülésére gyakorlatilag semmi esély nincs. Ezért az egyetlen előrelépési lehetőség a 24-es villamos irányának "második körúttá" fejlesztése. Ennek első lépése a villamos meghosszabbítása a Thököly út, illetve a Dózsa György út irányába. A második lépés a budai kapcsolat biztosítása: erre szintén a Dózsa György út - Dráva utca - Szépvölgyi út irány tűnik a legjobbnak: a meglévő hidak felé kerülni ugyanis nincsen túl sok értelme. Ennek a köriránynak tulajdonképpen csak az északi Buda-kapcsolat is elegendő, hiszen délen az 1-es és a körúti villamos közelebb fut egymáshoz. Első körben talán a troli Budára való meghosszabbításán, következő lépésként pedig villamossal való kiváltásán lenne érdemes elgondolkodni.

A HÉV - ötös metrónál valamivel olcsóbb - átvitele Pestre

Budapesten jelentős probléma, hogy öt különböző vasúti rendszer (villamos, metró, nagyvasút, HÉV, fogas) van jelen a városban, melyek között átjárás, hálózati kapcsolat nincs, vagy alig van. Különösen a HÉV helyzete problémás, hiszen míg a többi műfaj közötti különbség valamennyire érthető, a HÉV különállása teljességgel értelmetlen. Ezért a meglévő vonalakat integrálni kell vagy a metró, vagy a villamoshálózatba. A szentendrei vonal esetében a legjobb megoldás nyilván a metróhálózatba való bevonás lenne (ötös metró), de ennek a megvalósulási esélye meglehetősen csekély. Így a vonalat a villamoshálózat felhasználásával érdemes bővíteni. A tárgyalt vonal hálózati kapcsolatai - HÉV-viszonylatban - nem mondhatók rossznak, hiszen a többi vonal külterületi végállomásával (Örs vezér tere, Közvágóhíd) ellentétben a vonatok a Batthyány térre érkeznek meg, ahol át lehet szállni a kettes metróra, pár megállóval korábban pedig a körúti és az 1-es villamosra is. Nagyon komoly hiány azonban a pesti kapcsolat, s ez nagymértékben csökkenti a HÉV versenyképességét, továbbá hozzájárul a körút zsúfoltságának a növekedéséhez is, mert a Pestre menő utasok többsége a Margit hídon kel át a Dunán. Ha az ötös metró nem épül meg, akkor alapesetben a Margit-hídon illetve az Árpád hídon lehetne átvinni a HÉV-et Pestre. Ez elvileg szintén járható út, de az említett hidak felhajtóinál általában meglehetősen bonyolult, különszintű kereszteződések találhatók, melyeken a HÉV nem tudna feljutni. Ráadásul az említett hidakon hely sem igazán van: a probléma egyik gyökere pont az, hogy a körút már nem bírja elszállítani a szentendre felől érkező utasokat. Az itt javasolt új hídon azonban arra is lehetőség nyílna, hogy a HÉV járművei rajta keresztül egyszerűen elérjék a hármas metrót. Ezt célszerűen úgy lehetne megvalósítani, hogy a HÉV szerelvényeit a jövőben két 50-60 méteres egységből állítsák össze, melyek a híd előtt szétcsatolnak, és a Batthyány tér, illetve valamely pesti célpont irányába folytatnák az útjukat. A kisegységeket természetesen más vonalakra is tovább lehetne küldeni: a Batthyány téren adódnak a Dél-Buda felé menő villamosok, a túlparton pedig a majdani Dózsa György úti villamos, vagy a Váci - Bajcsy-Zsilinszky úti villamos.

Problémák, felmerülő kérdések

A tervezett híd útba ejti a Margit-szigetet. Ez egyfelől előny, hiszen talán a két kisebb fesztávú szerkezet építése könnyebb, mint egy, teljes Dunán átívelő hídé, viszont a pálya kialakítása számos problémába is ütközhet. Egyrészt a Margit-szigeten jónéhány középület található, melyek útjába eshetnek az új villamosvonalnak. Felmerülhetnek természetvédelmi aggályok is, hiszen egy kétvágányú pálya esetében fák kivágására is sor kerülhet; a neccesebb pontokon ezért elképzelhető, hogy vágányfonódással kell átjutni. Pozitívum ugyanakkor, hogy a Margit-sziget közlekedési kapcsolatai jelentős mértékben javulhatnának, továbbá egy esetleges környezetbarát Margit-szigeti troli-, vagy villamosvonal is üzemi kapcsolathoz juthatna.